A holnap hangjai – Soundflash Memory

A tizenegyedik sorozatához érkező ÖRÖM A ZENE Tehetségkutató 2018-2019. évadának döntőseit mutatjuk be a holnap hangjai rovatban. A sort a Soundflash Memory zenekarral folytatjuk, ők a Amatours tehetségkutatón érdemelték ki az októberi döntőn való szereplés lehetőségét.

Bemutatnátok röviden a zenekart? 

A zenekar jelenlegi formáját 2015-ben kezdte felvenni. A mostanra stabil, 3 fős budapesti banda alapító tagja, az orosz nemzetiségű Buyko Yan, aki frontembere, zeneszerzője valamint dalszöveg írója a formációnak, amely angol nyelvű szövegekkel dolgozik, alternatív, modern rockzenét játszik erősebb dark vonallal fűszerezve. 2018 végén megjelent a 3. kislemez Nova címmel

Van-e a zenekarnak kitűzött, megfogalmazott célja, vagy felvállalt üzenete?

Zenekarunk célja, hogy eljuttathassunk az emberek szélesebb köréhez olyan érzelmi impulzusokat, amelyek túlmutatnak a standard formákon.

Véleményetek szerint a ti zenekarotok miben egyedi... mi az, ami különlegessé tesz benneteket?

Úgy érezzük, hogy Magyarországon kevés olyan alternatív rock zenekar van, aki a nyugatias hangzást képviseli, mint mi.

Milyen jövőt láttok magatok előtt, merre tendál a hazai zeneipar?

Nagy örömünkre szolgált, az a felfedezés, hogy a hazai zeneipar egyre szélesebb látásmóddal bővül, valamint nagyobb hangsúlyt fektet a feltörekvő zenészek támogatására.

Meg tudnátok nevezni pozitív, vagy negatív trendeket, amelyeket mostanában tapasztaltatok?

Pozitívumként tudnánk megemlíteni az angol nyelvű zeneiség terjedését, egyre több fiatal nyit az új műfajok iránt, valamint a social media keretei közt könnyebb látótérbe kerülni.

Negatívum: Magyarországon nincs elég jól felszerelt helyszín ahhoz, hogy a mai feltörekvő (tehetséges) zenekaroknak lehetőséget tudjon adni az élő terjeszkedésre. Kevés a zenei export lehetősége.

Szerintetek meg lehet élni ma a zenélésből?

Igen meglehet élni ma a zenélésből, bár külföldön könnyebb, de Magyarországon sem lehetetlen, ha megvan az előadóban a kellő önkritika, alázat, az akarás és a kitartás.

Mit gondoltok a zenészek hazai megítéléséről? Régen jobb volt a helyzet? Ha igen, szerintetek miért?

Manapság egyre elfogadottabb a szakmába tartozás, azonban még mindig fenn áll a kérdés, hogy ezzel a fajta életstílussal fenntartható-e a társadalmi norma. Régebben sem volt jobb a helyzet, sőt.

Van-e jelöltetek, hogy kiből lehet/lehet-e egyáltalán valakiből magyar világsztár?

Nincs jelölt, mert nem tudjuk megítélni, hogy kiből válhat világsztár.

Mi a véleményetek a tehetségkutatókról általában?

Jó kezdeményezés az olyan tehetségkutató, ami rendes hátteret és egységes fejlődést, támogatást biztosít, azonban még mindig fölényben vannak a pillanatnyi értékeket előnybe helyező műsorok.

Mi a véleményetek a zenei utánpótlásról?

Itthonra elegendő, azonban külföldre kevés.

Mi a véleményetek a fesztiválokról?

Nagyon nagy teret és lehetőséget biztosít, a hazai zenézek számára is.

Mi a véleményetek a zenei klubéletről?

A klubéletnek még van hova fejlődnie, az elvesztett klubok, hiánypótlása miatt.

Szerintetek mi lendíthetne a legnagyobbat a hazai könnyűzenei életen?

A szakmának és a befogadó rétegnek is szüksége lenne egy drasztikusabb nyitásra, szociális tevékenységgé fejleszteni a zenehallgatást. Pl.: az élő koncertek látogatási aránya alacsony, a helyszín költségeit a minőségével nem érdemes összehasonlítani (nincs körforgás)…stb. 

Köszönjük a beszélgetést.


2019. március 23. 05:22