Bőség-szerda
Beszámoló a XXIII. Gitármánia és Zenei Továbbképző Tábor harmadik napjáról, 2016. július 27. szerda
Szerdán a szokásos sokszínű kínálat állt a tábor lakóinak rendelkezésére, ahol elméletben és gyakorlatban gyarapíthatták zenei ismereteiket, s persze egyre jobban megismerhették egymást a zenekari próbák és gyakorlatok alkalmával éppen úgy, mint a büfében beszélgetve, vagy akár künn, a padon a házak előtt egy spontán jam sessionről. Születtek új dalok szép számmal éppen úgy, mint meglepő feldolgozások jól ismert dallamokra.
Reggeli után szokás szerint a hangszeres kezdő és haladó órákkal indult a szakmai program. Jelen sorok írója éppen Lukács Peta haladó gitárórájába pillantott be a főtéri sátorban, ahol is a keddi kemény riffek és a nyolchúros Ibanez bemutatása után ezúttal a mester nagyon nyugis húrokat pengetett, megkérve egyik hallgatóját (aki maga is gitártanár, Koczka Bence, a Ceglédi Rocksuli oktatója) hogy hozzon négyes hangzatokat a C-dúr skála fokain, erre mutatott dallam-improvizációkat. Szokásos módon, a dúr skála, valamint a harmonikus és a melodikus moll skála móduszait, mint a zene nyelvének alapvető elemeit mutatta be, mindennapi gyakorolni valókat, melyek nélkül csak dadoghatnánk a hangszeren. Mindezeket olyan melódiákkal, melyeket öröm volt hallgatni. Ezzel párhuzamosan zajlottak az egyéb hangszeres órák a megszokott helyeken, Andrásik Remo a kezdő gitárosokat, Hudák Attila a kezdő-, míg Szappanos György a haladó basszusgitárosokat, Fekete Szilárd a dobosokat, Szabó Károly pedig a billentyűsöket vette kezelésbe. Közben az idő is kitisztult, a keddi nyári zápor után kellemes derült nap köszöntött ránk.
A zenekari órán a napi feladat egy ismert magyar sláger feldolgozása volt, a táborlakók zömében igen derekasan helytálltak, születtek meglepő és mulatságos produkciók éppúgy, mint igazi zenei gyöngyszemek. A tanári kar – nevezhetjük akár elő-zsűrinek – Sántha Gábor gitáros-énekes, Szappanos György basszusgitáros, Szabó Károly billentyűs, Angler Ákos dobos és Lombos Márton szófelelős – minden esetben pozitívan kommentálta a produkciókat, azonnali szakmai segítséget nyújtva a további munkához akár biztatás, akár építő kritika formájában. A Szent György Média és Informatikai Szakközépiskola hallgatói pedig Hermann János és Pálfi József „Spulni” szakértő irányításával gyakorolták a zenekari hangosítást „élő, egyenes adásban”.
Az ebéd utáni idősávban, miközben folytatódott a zenekari gyakorlat –a foglalkozás két részre bontása praktikusnak bizonyult – Guti Melinda, az Artisjus szakembere tartott előadást a büfében, „Miből él a zenész?” címmel, a jogdíjak, az internet és a folyamatosan változó zeneipar tárgykörében. Ezt követően az énekesek Pacziga Linda énekkurzusát látogathatták, miközben Vámos Zsolt gitárkurzusa zajlott a főépület társalgójában, párhuzamosan Nagy János „Jancsa” zongoraművész, zeneszerző billentyűs és hangszerelő foglalkozásával a régi 1-es előadóban. Mogyoró Kornél ütőhangszeres művész dobkurzusa és Takács Roland „Kanóc”, a White Zoolo Warrior basszusgitár foglalkozása is ebben az órácskában zajlott.
Ezt követően Lombos El Marci ötletszobrász kurzusa látta el szellemi táplálékkal a büfé látogatóit, miközben Cséry Zoltán billentyűs-zeneszerző és Pákai Petra énekesnő duója érkezett a főtéri nagy sátorba. Műsoruk „Konzi-Tour: Komolyról könnyedén, könnyűről komolyan” zeneiskolai ismeretterjesztő eseménysorozatának különkiadásaként is felfogható, kedvesen, humorral, csodálatos billentyűs játékkal s hol elképesztően dögös, hol pedig egészen megható énekszóval mutatta meg, mennyire egységes világ a zene, s milyen szépen érvényesülnek annak szabályai akár a komoly, akár a könnyű műfajban, s a kettő között félúton, a filmzenékben. Csodálatos élmény volt, mindenkinek ajánlom, ha élőben nem is tudna eljutni egy-egy Konzi-Tour eseményre, Zoli és Petra YouTube csatornájának felkeresését. Szem nem marad szárazon!
Ugyanekkor Dorogi Péter „Slágergyártás a popzenében, avagy hogyan vágjunk lyukat a kádba” címmel osztotta meg szakmai tapasztalatait, dalszerzés, szövegírás és gitározás témakörében, Sántha Gábor pedig, „A tápláléklánc alján mindig résen kell lenni” címszóval tartott énekes-gitáros foglalkozást.
Sümeghi Tamás dobos és Takács Roland basszusgitáros folytatta „Rhythm & Groove” műhelysorozatát, Szelényi István pedig újabb akusztikus és elektromos hullámformákat modulált a 10-es kőházban, majd Koszi Janka, a Magyar Hajnal Énekstúdió kitűnősége osztotta meg szakmai tudását a modern amerikai pop és a beszédszintű éneklés technikájának elsajátításához segítségképpen. Banai Szilárd dobos „Open Hands, Open Feet” címmel speciálisan a végtagok függetlenítésével létrehozható muzsikusi szabadságot helyezte előtérbe dobkurzusán. Kiss Sándor, az Intim Torna Illegál tagja az önérvényesítés lehetőségeiről mesélt, Bodor Máté gitáros, a Leander Kills és az Alestorm tagja pedig, héthúros gitárbemutatót tartott az Ibanez jóvoltából.
Krajczár Péter azt mutatta meg, hogyan vihetjük színpadra stúdiós hangszíneinket, melyeket előzőleg bedigitalizált hangokból (sampling) vagy szintetizátorunk segítségével otthon állítottunk elő, ezt követően pedig Köteles Leander énekes, gitáros, basszusgitáros dalszerzői szemináriumán vehettünk részt. Közben pedig zajlottak a tábori zenekarok próbái, minden hozzáférhető teremben.
Vacsora után az Aurevoir rendhagyó felállású csapata – hét úriember, közülük kettő akusztikus gitáron, egy basszusgitáron, egy viola da gambán, egy mandolinon, egy tangóharmonikán, egyikük pedig cajonon, miközben többek is énekeltek – hozta évszázadok hagyományain érlelt elképesztő intenzitású kocsmadalait, melyekben szinte az összes európai nép, sőt, a közel-kelet és a cigány folklór zenei hagyománya forrt össze egy robbanékony és magával ragadó eleggyé. Csodásan muzsikáltak a fiúk, dörögtek az amúgy nagyon szelíd hangszerek, én pedig külön köszönöm Baranya Tamásnak, aki mindezt kitűnően kihangosította!
Akár csak az utánuk következő debreceni Éva Presszó zenekart, akik igényes szövegű és hangszerelésű, bizony az élet savában megáztatott szövegű popdalaikkal tették fel az estre a koronát. Soraikban két szépséges hölgyet is üdvözölhettünk, Vígh Éva énekesnő és Pesti Viktória ritmusgitáros személyében, előbbi robbanékony, erotikus előadásmódjával és kitűnő hangjával ragadott magával, utóbbi pedig egészen szerda éjfélig kedves jelenlétével tisztelte meg a tábor lakóit, hisz velünk volt hétfőtől mostanáig, mint előretolt helyőrség, a zenekar beépített embere.
Mi más is maradhatott volna ezután, mint a jól megszokott jam session, a büfében? S apropó: Öröm a Zene és az ő iskolája, ősztől Budapesten: a basszusgitárosokat Temesi Berci oktatja majd! További részletekkel pedig holnap jelentkezem.
Köszönöm a figyelmet:
Illés Norbert
 |
 |
2016. augusztus 1. 19:20