A holnap hangjai - Dreamland Music Project

Folytatjuk a megkezdett hagyományt, s az immáron nyolcadik sorozatához érkező ÖRÖM A ZENE Tehetségkutató 2015-2016. évadának döntőseit mutatjuk be a holnap hangjai rovatban. A sort a Dreamland Music Project zenekarral folytatjuk. Az itt elhangzó kérdések részben megegyeznek az Életképek című sorozatunk kérdéseivel, melyeket a zenélést hivatásként választó művészek felé intézünk. Azt reméljük, hogy a hivatásos és a pályájuk elején járó zenészek válaszaiból (önállóan és összességükben is) egyedülálló kép rajzolódik majd a hazai zenei életről és élettérről.

Bemutatnátok röviden a zenekart? (név, hangszer, stílus, mióta zenéltek együtt)

Anita - Az együttes neve Dreamland Music Project, ami magába foglalja a hangzásvilágunkat, valamint a dalokat, amiket játszunk, írunk. A zenei stílusunk nehezen behatárolható, talán dallamos pop-rocknak nevezném. A zenekar 2014-ben három taggal indult: Imecs Anita (ének)  Fülöp Lóránd (szólógitár), Szabó László (basszusgitár), majd 2015 nyarán csatlakozott Mihály Csaba (billentyű) és Pál Andor (dob) akikkel azóta elválaszthatatlan egységet alkotunk.

Van-e a zenekarnak kitűzött, megfogalmazott célja, vagy felvállalt üzenete?

Azt szeretnénk, hogy minél fülbemászóbb de egyben a lehető legigényesebb saját szerzeményeket alkossunk és  hogy minél nagyobb közönséget szerezzünk, beleértve minden korosztályt. Amit ezáltal még el szeretnénk érni az az, hogy a mai általában megfigyelhető zenei igénytelenséget, kicsit jó irányba tereljük az élőzene által.

Véleményetek szerint a ti zenekarotok miben egyedi... mi az, ami különlegessé tesz benneteket?

Talán az teszi a zenekarunkat egyedivé akik vagyunk, a zenei és egyéni különbözőségünk, de egymás megértése is egyben. Fiatalság, bolondság és komolyság egyszerre.

Milyen jövőt láttok magatok előtt, merre tendál a hazai zeneipar?

Igyekszünk optimisták lenni és bízunk abban, hogy a zenekar folytatja az eddigi sikeresnek mondható útját. Reméljük, hogy minden kitűzött célt meg tudunk valósítani együtt.

Meg tudnátok nevezni pozitív, vagy negatív trendeket, amelyeket mostanában tapasztaltatok?

Negatív zenei trendként nyilvánul meg manapság az a tény, hogy a mai fiatalok  - hogy úgy mondjam - a legerőszakosabb zenei fogyasztók... inkább letöltik kedvenc énekesük/együttesük legújabb albumát, mintsem megvásárolják azt.

Pozitív trendként megemlíteném, számomra talán a leginkább csodálatra méltóbb jelenséget, miszerint létezik az a rajongó is, aki órák hosszat képes várakozni a koncertek előtt csakis azért, hogy az első sorból, tőle alig pár méterről csodálhassa kedvenc énekese koncertjét.

Szerintetek meg lehet élni ma a zenélésből?

Laci - Manapság nagyon nehéz megélni pusztán a zenélésből. Nagyon jónak és szerencsésnek kell lenni ahhoz, hogy az ember ebből kereshesse a mindennapi betevőjét. Ezt többnyire a „nagy nevekkel kecsegtető” szórakoztatóhelyek teszik tönkre, akik hétvégente csábítják az embereket jobbnál jobb dumával. A legtöbb zenész arra törekszik, hogy minél többet nyújtson a közönségnek, amit nagyon kevesen vesznek észre és még annál is kevesebben értékelnek.

Mit gondoltok a zenészek hazai megítéléséről? Régen jobb volt a helyzet? Ha igen, szerintetek miért?

Lóri - Szerintem azáltal, hogy nagyon sokan játszanak alap, vagy annál kicsit magasabb szinten egyes hangszereken, az emberek hajlamosak azt hinni, hogy ezt nem is olyan nehéz művelni. Elfelejtik, hogy bárki neki állhat főzni, de úgyis azt az ételt fogják megenni, amelyik igényesen, sok év tapasztalatából adódó munkával, finoman lett elkészítve. Régebben lényegesen kevesebben zenéltek így az emberek sokkal inkább felnéztek rájuk és jobban tisztelték őket, mint manapság.

Van-e jelöltetek, hogy kiből lehet/lehet-e egyáltalán valakiből magyar világsztár?

Véleményem szerint Magyarország egy nagyon színvonalas zenei közösséget tudhat magáénak, ami egész Európában egyedülálló. Sajnos ez nem garantálja, hogy innen valaki világhírnévre törjön. Ennek oka, hogy mindenki a saját nyelvén tud a legnagyobbat alkotni. A világnyelv, köztudottan az angol, tehát fölösleges abban gondolkodni, hogy egy amerikai valaha magyar dalt fog énekelni így ez egyelőre lehetetlen.

Mi a véleményetek a tehetségkutatókról általában?

A tehetségkutatók általában jó lehetőséget adnak arra, hogy egyes előadók/zenekarok hirtelen ismertségre tegyenek szert. Ennek hátulütője, hogy akik nagyon gyorsan nagy sikert érnek el, azok nem tudnak tartósan megmaradni. Úgy gondolom, hogy ez mindenképp egy előnyös dolognak mondható, ugyanis nincs szükség arra, hogy mindenki sztár legyen, csak a legjobbaknak kell megmaradni a szórakoztatóiparban.

Mi a véleményetek a zenei utánpótlásról?

Laci - A mai fejlett világ nagy segítséggel szolgál a zenélni vágyóknak.. Sok fiatal az internetről, oktató videókból tanulja meg az alapokat, majd ott is kamatoztatja. Manapság jóval egyszerűbb tanulni egy hangszeren, mint mondjuk a 80`-as években vagy azelőtt. Ennek a következménye, hogy nagyon sok a tehetséges, profi zenész így sokkal nagyobb a konkurencia és nagyon nehéz kiemelkedni.

Mi a véleményetek a fesztiválokról?

Csaba - A  fesztiválok remek lehetőséget nyújtanak megmutatkozni kezdő zenekarok számára is. Az adott produkció sikere nagyban függ a fesztivál színvonalától hiszen ez teremt nagyszámú közönséget. A hallgatóság eredményes összehangolása a siker egyik alappillére.

Mi a véleményetek a zenei klubéletről?

A zenei klubélet iránti igény országonként változik. Nagyban függ az adott ország gazdasági helyzetétől hiszen szegényebb országokban kicsi a fogyasztás a szórakozóhelyeken, így kevés klub engedhet meg magának színvonalas zenekart. A klubzenélés kisebb közönséget mozgat meg, mint tegyük fel egy színpadi fellépés, de épp ezért tartom előnyösnek, hiszen nagy valószínűséggel a saját rajongótáborunk fogja képviselni a közönség nagy részét, így teremtve egy idilli, családias hangulatot a színpad körül.

Szerintetek mi lendíthetne a legnagyobbat a hazai könnyűzenei életen?

Talán egy jól felépített támogatási stratégia lendítené fel hazánk könnyűzenei életét, hiszen, mint tudjuk semmi sem működik magától. Zárójelben megemlíteném, hogy e stratégia logikus és legfőképp sikeres véghez vitele nem feltétlen a zenekarokon múlik. Erre példaként megemlíteném a Cseh Tamás Program tevékenységét, ami nagyon jó lehetőséget nyújt a kezdő zenekaroknak. Mi azt szoktuk mondani:  „Hallgassuk a zenét, ne nézzük!”

Köszönjük a beszélgetést...

 

2016. augusztus 7. 22:18