A holnap hangjai - Yellow Sunset FCF

Folytatjuk a megkezdett hagyományt, s az immáron nyolcadik sorozatához érkező ÖRÖM A ZENE Tehetségkutató 2015-2016. évadának hetedik döntősét – a szegedi Amatours győztesét, a Yellow Sunset FCF zenekart – mutatjuk be a holnap hangjai rovatban. Az itt elhangzó kérdések részben megegyeznek az Életképek című sorozatunk kérdéseivel, melyeket a zenélést hivatásként választó művészek felé intézünk. Azt reméljük, hogy a hivatásos és a pályájuk elején járó zenészek válaszaiból (önállóan és összességükben is) egyedülálló kép rajzolódik majd a hazai zenei életről és élettérről.

Bemutatnátok röviden a zenekart? (név, hangszer, stílus, mióta zenéltek együtt)

A Yellow Sunset körül-belül 2012 szeptemberében indult. Azóta több tagcserén is átmentünk, és a mai felállás sem végleges. Sajnos basszgitáros terén rosszul állunk, hiszen most az Amatours tehetségkutatón is egy beugrós taggal játszottunk. Bár szeretnénk őt megtartani, ő is több zenekarban játszik, ezért egyenlőre még nem tudta vállalni a folyamatos közreműködést. Volt már jó pár koncertünk és több ismert zenekar előtt is felléptünk (Punnany Massif, Cloud 9, Gypo Circus). Stílusában talán azt mondhatnám, hogy rapmetált játszunk egy kis Ska és Drum ’n Bass felütéssel.

A zenekar nevéről pedig: Hallott itt már valaki az E110 (vagyis Sunset Yellow FCF) nevű színezőanyagról ami a legtöbb vegyipari termékben megtalálható?

"Narancsszínű ételekben, marcipánokban, instant levesporokban, felvágottakban, húsételekben előfordulhat."(Wikipedia)

Dob: Farkas Szabolcs
Gitár: Szabó János
Bass: Farkas Dávid
Ének/Rap: Farkas Balázs
Ének/Rap: Teszáry Péter

Van-e a zenekarnak kitűzött, megfogalmazott célja, vagy felvállalt üzenete?

Szeretnénk minél többet koncertezni és minél szélesebb közönséghez eljuttatni a zenénket. Üzenetünk nincsen konkrét, talán csak annyi, hogy érezd jó magad, és ne add fel az álmokat, hiszen az élet sokszor nehéz akadályokat gördít elénk, de ha hiszel magadban és abban amit csinálsz, akkor nincs lehetetlen.

Véleményetek szerint a ti zenekarotok miben egyedi... mi az, ami különlegessé tesz benneteket?

Azt hiszem nyugodtan mondhatom, hogy azért különleges amit csinálunk, mert eredeti minden eleme. A szövegek, a zene keménysége, és sokszor még az érzelmes dalok is. Nem szeretjük megjátszani magunkat, és nem akarjuk túl művészire venni a figurát. Mi inkább csak néhány jó barát vagyunk akik együtt zenélnek, és nem szeretjük a felesleges köntörfalazást. Bele a közepébe és hadd szóljon a zene, hadd szóljon a zenéről.

Milyen jövőt láttok magatok előtt, merre tendál a hazai zeneipar?

Jelenleg az első albumunkon dolgozunk. Nyolc számot már rögzítettünk is, és szeretnénk még 3-4 dalt pluszban a korongra, majd ezt akarjuk legyártatni és elküldeni nagyobb fesztiváloknak, rádióknak, hogyha esetleg lát bennünk valaki fantáziát, az ne habozzon megkeresni minket. Videó klippek is vannak tervben, de ahogy az lenni szokott, itt is anyagi gátak vannak, illetve nálunk demokrácia van, és természetesen közös nevezőre kell jutnunk, hogy mit is szeretnénk. A hazai zeneiparról sok jót nem tudok mondani. A jelenlegi zenekarok jó része elvesztette a hitelességét, és a profitorientáltság vette át a helyét az alkotásnak. Remélem, hogy mi nem esünk majd ebbe a hibába, mert mi inkább szívből és különlegeset szeretnénk adni a közönségnek.

Meg tudnátok nevezni pozitív, vagy negatív trendeket, amelyeket mostanában tapasztaltatok?

Negatív trendként nem nevesítenénk most zenekarokat, hiszen nem is posztunk megítélni más zenészeket, de az biztos, hogy ami most van, az nem jó. Sajnos egyre kevesebb a valós művészi érték, és ezeknek helyét átvette a szalag-gyártott semmitmondó, vagy már a végtelenségig agyon csavart mesterkélt dalszövegek és zenék gyártása. Pozitívumként viszont az internet áldásos és egyben átkos hatását tudnám felhozni. Ez nagyot lendít a mai kezdő zenekarokon, hiszen egyfajta lehetőséget biztosít a kiugrásra, ugyanakkor túltermelés van a felejthető produkciókból.

Szerintetek meg lehet élni ma a zenélésből?

Szkeptikusan nézünk a kérdés elé, hiszen a saját bőrünkön is tapasztaljuk mennyire telített a piac, és a szervezők, menedzserek inkább azok felé a zenekarok felé kacsintanak, akik produkciója felől biztos profitot remélnek. Elég nehéz így labdába rúgni, de mi nem adjuk fel. A visszajelzések azt mutatják, hogy igenis van esélyünk arra, hogy egyszer mi is nagyobb színpadokon játszhassunk. Megélhetés szempontjából pedig a koncertjegyek eladása, és a streaming szolgáltatások bevételei, valamint a jogdíjak jelenthetnek bevételt, de hogy meg lehet e belőle élni, nos emiatt egy kicsit aggódunk.

Van-e jelöltetek, hogy kiből lehet/lehet-e egyáltalán valakiből magyar világsztár?

Magyarország zeneileg most „erős”. Helyesebben kifejezve, nagyon sok előadó van a palettán. Annak ellenére, hogyha elmész egy fesztiválra, akkor az összesen jártál. Fél nyitni a piac és szerintünk az előadók is, mert ha valami már jól bevált, azon minek változtassunk. Magyarország számára az Eurovíziós dalfesztivál és az angol nyelvű szövegek általánosabbá tétele lehetne ugródeszka, hiszen bár gyönyörű nyelvünk van, ezt külföldön nem értik. Rengeteg jó magyar dal van, jó üzenetekkel, és jó dallamokkal, de amíg ezek csak magyarul jelennek meg, addig sajnos ez inkább csak az országon belül tud érvényesülni.

Mi a véleményetek a tehetségkutatókról általában?

Mi nagyon szeretjük őket. Eddig főleg pozitív élményeink voltak róluk, és hát sok esetben meg is lepődtünk a kedvező eredményeken. Sosem nyerni megyünk, csak szeretnénk zenélni, valahol egy jót jamelni, és persze megmutatni magunkat. Minden fellépés előtt megbeszéljük, hogy csak semmi izgalom, ez egy élő próba, mintha a teremben lennénk. Mi így fogjuk fel a tehetségkutatókat. Ettől függetlenül jól esnek a jó és rossz kritikák egyaránt, mert mindig tanul valamit az ember, minden ilyen rendezvény egy kihívás is. Új helyszínek, más technika, és a zsűri általában semmit nem tud rólunk, mégis a dalok végére úgy érezzük, egyre közelebb hozzuk őket a zenekar „atmoszférájához”.

Mi a véleményetek a zenei utánpótlásról?

Utánpótlás szerencsére bőven akad. Az már más kérdés, hogy ők milyen minőségben készítik el a produkciójukat és hogy milyen kitartóak. Közülünk is sokan hosszú évek, évtizedek óta zenélnek, különösebb siker nélkül. A hozzánk hasonló zenészek számára, ez mindig szerencsejáték. Sosem biztos, hogy befutsz az életben, hacsak nem vagy hajlandó magad eladni. Mi a hitelességre törekszünk, ezért a nehezebb utat választottuk, de ez meg is edz minket. Az utánpótlásnak döntenie kell, eladja magát, vagy hiteles marad? Könnyű sikert és rövid hírnevet akar, vagy megkerülhetetlenné válik és mindenre felkészült lesz.

Mi a véleményetek a fesztiválokról?

A fesztiválokkal az a baj, hogy ezekre a helyekre nagyon nehéz bekerülni. A másik probléma, hogy ahogyan már az előbb nyilatkoztuk is, ha egy fesztiválon jártál, akkor az összeset láttad. A jól bevált receptet nem szeretik elengedni a fesztiválszervezők, ami bizonyos szinten érthető is, de ezzel nagyon kevés lehetőséget biztosítanak az új zenekaroknak. Sajnos egyre kevesebb izgalmat tartogat egy-egy fesztivál. A zenekar akit megnézel egy ilyen fesztiválon, a következő héten fellép a másikon, a kettő között pedig valamelyik közeli klubban is ad koncertet. Ez nagyon nem jó így a feltörekvők számára.

Mi a véleményetek a zenei klubéletről?

A Klubélet hasonló tendenciát mutat, mint a fesztiválok szervezése. Csak a biztosra mennek és a tapasztalatok azt mutatják, hogy bár fél évre előre leszervez egy klub egy szezont, a zenekarok két-három havonta ismétlődnek. Kevés a csemege és még kevesebb itt is a feltörekvő. Ha esetleg több elő-zenekari lehetőséget kapnának az új csapatok, talán akkor sem esne el bevételtől az adott klub, viszont bővíthetné a repertoárt ami pedig az újdonság miatt valószínűleg profitnövekedést eredményezne.

Szerintetek mi lendíthetne a legnagyobbat a hazai könnyűzenei életen?

Az egyik pozitív lépés a fesztiválok, klubok, és tehetségkutatók közti szorosabb együttműködés lehetne. Még több tehetségkutató, és az, hogyha ebbe az országos rádiók is több potenciállal állnának bele. A Cseh Tamás program az ÖRÖM A ZENE és az Amatours is egy nagyon jó húzás, és ezekből kellene még több, akár zeneileg tematikusan szétbontva, akár csak mennyiségében több. Egy összefogó (országos) platform is kedvező lenne, ami például számon tartaná és megjelenési lehetőséget biztosítana legalább a tehetségkutatókon megjelenteknek.

Köszönjük a lehetőséget és az interjút!

Üdv

Yellow Sunset FCF

---

 

2016. augusztus 7. 22:57