A holnap hangjai - Continoom (Martonvásár)
A tizenharmadik sorozatához érkező ÖRÖM A ZENE Tehetségkutató 2020-2021. évadának döntőseit mutatjuk be a holnap hangjai rovatban. A sort a Continoom zenekarral folytatjuk, ők a Fülesbagoly (Martonvásár) tehetségkutatón érdemelték ki az októberi döntőn való szereplés lehetőségét.
Bemutatnátok röviden a zenekart?
A modern fúziós metált játszó Continoom 2014-ban debütált Enlighten című dalával, amit Schrott Péter énekes akkor még one-man-band ként adott ki. A zenekar első, akkor még három tagú formációjával 2014-ben kezdett koncertezni, a jelenlegi formáció több tagcserét követően 2020-ra állt össze:
Schrott Péter – ének
Erdős Róbert – gitár
Rohoska Gábor – basszusgitár
Ujj Árpád – dob
Van-e a zenekarnak kitűzött, megfogalmazott célja, vagy felvállalt üzenete?
A Continoom egy energia bomba, ami pozitív töltetű, őszinte és egyenes üzeneteit minden erejével robbantja szét a világba. Az embernek az élete során sok gondja, fájdalma lehet, ezeknek a legyőzéséhez szeretnénk erőt adni a zenélés közben megélt energiánkból. Mindezt megfűszerezzük a különböző – első sorban elektronikus zenei - műfajok metal zenével történő ötvözésével és némi kísérletezéssel.
Véleményetek szerint a ti zenekarotok miben egyedi... mi az, ami különlegessé tesz benneteket?
A hazai metal berkein belül már sokan kacérkodnak az elektronikus zenei betétekkel, ennek a trendnek a Continoom az egyik korai képviselője. Az elektronikus zene mellett ugyanakkor a hangszeres játékra is nagy hangsúlyt fektetünk, ráadásul minden hangszeres énekel is. A Continoom-ot dalaink is egyedivé teszik, mivel mindegyik jelentősen eltér, igazi fúziós hangzást eredményezve.
Milyen jövőt láttok magatok előtt, merre tendál a hazai zeneipar?
A hazai zeneipar számunkra talán legfontosabb változása, hogy a rock és metal műfajok egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek. A műfaj klasszikus képviselői mellett olyan zenekarok, mint a Subscribe és az AWS széles körben kedveltették meg a keményebb hangzást a közönséggel, ami minden műfaj béli zenekarnak hasznára vált. Az emberek nyitottságát látva nagyon pozitívak vagyunk, amit tovább erősít, hogy a közönség láthatóan egyre jobban értékeli a mesterkéltség nélküli őszinte, hiteles produkciókat.
Meg tudnátok nevezni pozitív, vagy negatív trendeket, amelyeket mostanában tapasztaltatok?
Negatív, vagy legalábbis az érvényesülést megnehezítő trend a túlkínálat, mivel az internet tele van minőségi tartalmakkal (és sajnos népszerű, alacsony minőségűvel is). A szélesebb közönséghez történő eljutás jelentős marketing invesztíciót követel a zenekaroktól, amennyiben ezt kiadói támogatás nélkül kell megoldaniuk. Ugyanakkor észrevehető az emberek minőségi tartalom iránti igénye és az érdeklődés általános növekedése a hangszeres zene iránt.
Szerintetek meg lehet élni ma a zenélésből?
A lehetőség megvan rá, de rendkívül nehéz – bár könnyű a történelem során talán sose volt. Nekünk – a legtöbb ismert kollégánkhoz hasonlóan - van valamilyen másodállásunk, vagy egy főállás mellett zenélünk. Természetesen megélhetési zenészekre is sok példa van az iparágban, amit gyakran valamilyen zenei témájú mellékállás (pl. zene oktatás) egészít ki.
Egyéni döntés kérdése, hogy az ember milyen úton indul el, amit persze az általános anyagi helyzet, vagy a családi háttér is nagyban befolyásol. A megélhetési nyomás ugyanakkor sokszor a zenei önmegvalósítás, vagy az elvállalt fellépések szempontjából kompromisszumokba kényszerítheti a zenészt, amivel szemben a fő- és másodállások idő szempontjából állítanak korlátokat.
Mit gondoltok a zenészek hazai megítéléséről? Régen jobb volt a helyzet? Ha igen, szerintetek miért?
A zenészeket – főként a rock és metal világában – korábban talán nagyobb kultusz övezte. A social media hiányában elérhetetlenebbek voltak, rengeteg legenda és story keringett a dalok születéséről, bulikról és botrányokról. A közösségi médiának köszönhetően ma sokkal nagyobb a vélt rálátás a zenészek életére.
Emellett manapság sokkal könnyebb hangszerekhez jutni és ebbe a műfajba beletanulni, így talánn könnyebb zenésznek állni. Kevésbé kirívó az emberek szemében, ha valakit a hétén elektromos gitárral látnak az utcán. Bár a jelen körülmények között nagyobb munka kivívni a közönség figyelmét, a műfaj, és a műfajt játszó zenész megítéltetése abszolút kedvező.
Van-e jelöltetek, hogy kiből lehet/lehet-e egyáltalán valakiből magyar világsztár?
Nehéz kérdés eldönteni, hogy mikor beszélhetünk valakiről magyar világsztárként: mi az az ismertségi szint, amit vízválasztónak tekinthetünk, hiszen sok magyar zenész örvend hírnévnek más kontinenseken is. Amennyiben csak a rock/metal műfaját nézzük, akkor is találhatunk olyan zenészt, aki a világhírig vitte. Remek példa erre Báthory Zoltán magyar születésű Egyesült Államokba települt gitáros-producer, a Five Finger Death Punch alapító gitárosa. Ugyanakkor több hazai hangszeres – többek között klasszikus zenész – is elmondhatja magáról, hogy játéka által világhírnek örvend.
Amennyiben a világsztárokra a klasszikus, talán kissé idealizált értelemben tekintünk – amikor minden platformon minden országban őket lehet hallani, és a rajongóik száma milliárdokban mérhető – akkor tényleg nem említhetünk még hazai zenészt. Nem tudunk hirtelen senkit se kiemelni, de az erő és az ambíció biztosan sok zenészben megvan erre. Ezen a szinten ugyanakkor hatalmas szerencse, vagy gigantikus méretű kiadói invesztíció szükséges, amire csak az iparág legnagyobb képviselői képesek.
Mi a véleményetek a tehetségkutatókról általában?
A tehetségkutatók szerintünk remek alkalmak arra, hogy egy zenekar megmutathassa magát új közönség és a szakma képviselői előtt. Természetesen nem minden tehetségkutató egyenértékű a színvonalát tekintve. Hatalmas büszkeség számunkra, hogy az ország egyik legnívósabb tehetségkutatójának, a Fülesbagolynak hozhattuk el az első helyét, ahol mind a zsűri, mind pedig a fellépők szakmai színvonala kimagasló.
Mi a véleményetek a zenei utánpótlásról?
Kiugróan jó. Természetesen a hangszerboltok kínálatának köszönhetően széles rétegek kezdhetnek hozzá a zenetanuláshoz, akiken belül a felhozatal meglehetősen vegyes. Ugyanakkor a magasabb szintre lépő zenészek tábora egyre nagyobb, és a különböző zeneiskolákból minden évben számtalan tehetséges zenész kerül ki. Ezt a Fülesbagoly martonvásári döntőjén is remekül megfigyelhető volt.
Mi a véleményetek a fesztiválokról?
A fesztiválok jelentősen eltérnek a saját szervezésű koncertektől, de nagyon szeretjük őket. Lehetőséget adnak rá, hogy újabb, a Continoom-ot még nem ismerő közönség hallgathassa meg a zenénket, ami mellett a fesztiválok a nyárral és a felszabadultsággal is egyet jelentenek. A tempó mindig egy kicsit feszítettebb, a pakolás gyorsabb az ilyen jellegű rendezvényeken, de eddig még mindegyiket imádtuk. Reméljük, hogy 2022-ben is minél több fesztiválra eljuthatunk.
Mi a véleményetek a zenei klubéletről?
A klubélet Magyarországon rendkívül vegyes képet mutat. Sok térségben, településen van aktív, pörgős klub élet, míg máshol inkább a pangás jellemző. Sokszor kiszámíthatatlan, hogy egy koncert hogy sül el, de klubok közönsége – különösen a vidéki településeken – rendkívül lelkesen szokott fogadni minket.
Budapesten jelentősen nagyobb a választék szórakozási lehetőségekből, és a zenei klubélet valamivel kevésbé pörög. Ugyanakkor megfelelő odafigyeléssel is is remek klub bulikat lehet szervezni.
Szerintetek mi lendíthetne a legnagyobbat a hazai könnyűzenei életen?
A magyar könnyűzenei élet szerencsére egyre több támogatást kap, ami rendkívül sokat segít a fejlődésében, ugyanakkor ebből sajnos sosem elég. Emellett a kisebb klubok támogatása is nagyban segítene, hogy a nagy számú zenekarnak minél több helyszín és rendezvény tudjon fellépési lehetőséget adni.
Köszönjük a beszélgetést.
2021. szeptember 28. 07:00