A holnap hangjai – K-Moringa (Balatonboglár)
A tizenötödik sorozatához érkező ÖRÖM A ZENE Tehetségkutató 2022-2023. évadának döntőseit mutatjuk be a holnap hangjai rovatban. A sort a K-Moringa zenekarral folytatjuk, ők a 26. Légrádi Antal Tehetségkutató Rockfesztiválon érdemelték ki az októberi döntőn való szereplés lehetőségét.
Bemutatnátok röviden a zenekart?
Péterfi Kinga vagyok, énekesnő és gitáron játszom melyen autodidakta módon tanultam meg. Több zenei stílust is a magaménak érzek, mint pl. a jazz-t, a bluest, a népzenét, az alternatív pop és az elektronikus zenét. A zenekarral másfél évvel ezelőtt alakultunk, volt néhány tag csere és és pont a verseny előtt egy héttel találtuk meg végleges dobosunkat, Erdei Koppányt , akivel 3 próba ellenére is sikerült megnyernünk a versenyt. Elsőként csatlakozott hozzám Kocska Ádám, gitáros, basszus gitárosként, aki egyből beleszeretett a dalokba és fantasztikusan meghangszerelte az egész albumot. Majd utána jött Ádám ajánlásával Nedvig Balambér, elektromos gitáros aki virtuóz játékával tette még színesebbé és egyedibbé a bandát.
Stílusunk sok féle zenéből áll össze, van benne egy kis pop, rock, blues, jazz, népzene, drum and bass egy kis pszichedelikus hangzással megspékelve helyenként.
Van-e a zenekarnak kitűzött, megfogalmazott célja, vagy felvállalt üzenete?
Az az üzenet fogalmazódott meg bennem, hogy tudatosítsam az emberekben, hogy a zenének milyen gyógyító ereje van. Életem legnehezebb helyzeteit úgy tudtam túlélni, hogy minden érzésemet, fájdalmamat beletettem ezekbe a dalokba. Az érzéseimet amelyek szinte majdnem szét roppantottak, át transzformáltam zenévé és ez valahogy segített cipelni a terheket.
A zenében épp az a csodálatos, hogy nem csak az élvezi aki csinálja, hanem az is aki hallgatja.Ezen kívül pedig a legfontosabb üzenet az, hogy erőt adjak azoknak az embereknek is, akik hasonló nehézségeken mentek keresztül mint én és el kellett veszíteniük a szeretteiket. A zene halhatatlanná tesz. A múzsám, szerelmem aki ma már nem lehet köztünk, örökké élni fog ezeken a dalokon keresztül.
Véleményetek szerint a ti zenekarotok miben egyedi... mi az, ami különlegessé tesz benneteket?
Úgy érzem az a különleges bennünk, hogy nem az aktuális zenei elvárásoknak szeretnénk megfelelni, hanem hagyjuk, hogy magától alakuljon ki a dalok végleges formája, úgy, hogy mindenki szabadon hozzá teheti a saját ötletét,mindenki ki élheti magát a saját hangszerén. Véleményem szerint még az is különlegessé teszi a kis csapatunkat, hogy annak ellenére, hogy jelentős kor külömbség van köztem és asrácok között, mégis megtaláltuk a közös hangot ezeken a dalokon keresztül. Ez egy amolyan fúzió amely egyesíti a friss, fiatal lekesedést az éretebb, mélyebb gondolkodással, élettapasztalattal rendelkezővel és ez által minden korosztálynak szól.
Milyen jövőt láttok magatok előtt, merre tendál a hazai zeneipar?
Szeretnénk minél több emberhez eljuttatni a zenénket mert nagyon hiszünk a dalok és a zenekar erejében. Szeretnénk fesztiválokon, zenei rendezvényeken megmutatni magunkat és nagy színpadon fellépni. Annak ellenére, hogy teljesen megváltoztak a zeneiparban a szabályok, a trandek, minden felgyorsult itt is, egyre rövidebbek a trackek, egyre gyorsabb váltásokat és ingereket vár a közönség, úgy látom, hogy az élő zene soha nem fog kimenni a divatból hisz nagyon sok tehetséges fiatal zenész van akik ezt tovább akarják és tovább is viszik majd a jövő generációinak. Mi is ezt szeretnénk, valami értékeset és maradandót alkotni.
Meg tudnátok nevezni pozitív, vagy negatív trendeket, amelyeket mostanában tapasztaltatok?
Sajnálattal tapasztalom, hogy egyre afelé tolódik minden a zenében is, hogy olyan gyors és sok ingerre van szüksége a mai fiataloknak, hogy már nincs türelmük, érdeklődésük végig hallgatni egy hosszabb és mélyebb tartalmú számot. Természetesen ez sokakra nem érvényes, hisz mindig vannak kivételek itt is. Azt gondolom, hogy az a zene, ami a lélekből táplálkozik, őszinte és van mondanivalója, sosem megy ki a divatból és megtalálja a közönségét.
Szerintetek meg lehet élni ma a zenélésből?
Csak a zenéből megélni nem könnyű Magyarországon.Tapasztalatom szerint azok a zenészek, akik még nem futottak be, van valamilyen másik állásuk a zene mellett. Nekem is van. Az a helyzet, hogy nagyon sok tehetséges zenész és énekes van és a lehetőségek szinte csak a fővárosra korlátozódnak. ..A Covid, a háború és az infláció is megtette a maga hatását. Eddig sem volt könnyű de most még nehezebb mindenkinek.
Mit gondoltok a zenészek hazai megítéléséről? Régen jobb volt a helyzet? Ha igen, szerintetek miért?
Régebben talán azért volt jobb mert jobban értékelték az igazi tehetséget. Persze régen sem volt könnyebb, hisz nem volt ennyi platform és lehetőség, ahol megmutathatták magukat a művészek de valahogy az igazi művészet mégis mindig utat talált magának. Ma egy kicsit úgy érzem, hogy a túl sok, főleg hamis információ közt elvész az érték.
Van-e jelöltetek, hogy kiből lehet/lehet-e egyáltalán valakiből magyar világsztár?
Gyakorlatilag ma bárkiből, ha úgy hozza a szerencséje.
Mi a véleményetek a tehetségkutatókról általában?
Nagyon jó és hasznos kezdeményezésnek tartom azokat a kisebb tehetségkutatókat, ahol valóban a tehetséget nézik és támogatják. Sajnos a nagyobb TV-s tehetségkutató műsorokkal elég rossz tapasztalatom van, rájöttem, hogy nem az én világom.
Mi a véleményetek a zenei utánpótlásról?
Úgy érzem nincs miért aggódnunk mert rengeteg fantasztikusan tehetséges, fiatal művész van akik tovább viszik majd az utánunk következőknek.
Mi a véleményetek a fesztiválokról?
Én személy szerint nagyon szeretem a fesztiválokat és nagyon várom már, hogy felléphessünk valamelyiken a zenekarral.
Mi a véleményetek a zenei klubéletről?
Úgy gondolom, hogy lehetne sokkal élénkebb.
Szerintetek mi lendíthetne a legnagyobbat a hazai könnyűzenei életen?
Őszintén szólva szerintem az, ha magasabb lenne az életszínvonal és az emberek kiegyensúlyozottabbak, boldogabbak lennének és lenne kedvük és pénzük szórakozni járni.
Köszönjük a beszélgetést.
2023. június 1. 07:41