A holnap hangjai – Visszaesők (Martonvásár)
A tizenhetedik sorozatához érkező ÖRÖM A ZENE Tehetségkutató 2024-2025. évadának döntőseit mutatjuk be a holnap hangjai rovatban. A sort a Visszaesők zenekarral folytatjuk, ők a martonvásári Fülesbagoly tehetségkutatón érdemelték ki az októberi döntőn való szereplés lehetőségét.
Bemutatnátok röviden a zenekart?
Budapesti formációként zenénkben keveredik a Kárpát-medence népzenéje, elsősorban (de nem kizárólag) punk, ska és rock elemekkel. Ezekhez saját szövegeinkkel tesszük hozzá magvas gondolatainkat a világról. Muzsikánk mindenkit mozgásba lendít, akinek vannak végtagjai, de még azt is, akinek nincsenek. Felállásunkban dob – Bardócz László, basszusgitár – Temesváry János, szólógitár – Bedő Mátyás, szaxofon, népi furulya – Németh Mirkó és ének, elektromos gitár – Nagy Bálint szerepelnek. A zenekar 2018 óta létezik, de ebben a felállásban 2024 szeptembere óta működik, ugyanis Bálint akkor csatlakozott hozzánk.
Van-e a zenekarnak kitűzött, megfogalmazott célja, vagy felvállalt üzenete?
A koncertjeinken az embernek lehetősége van kitáncolni, kiüvölteni magából azt, ami fáj vagy aminek éppen annyira örül, hogy máshogy nem tudná feldolgozni. A cél az, hogy ezt a lehető legtöbb embernek közvetíteni tudjuk!
Véleményetek szerint a ti zenekarotok miben egyedi... mi az, ami különlegessé tesz benneteket?
A magyar népzene ötvözése más könnyűzenei stílusokkal nem újkeletű dolog, de úgy gondoljuk, hogy ahogy mi tesszük, azzal sikerül valami újat mutatni kishazánkban. Kivétel nélkül minden számunkba beépítünk valamilyen népzenei dallamot, és ezek nem csak általunk kitalált „népies” dallamok, hanem autentikus zenei elemek, csak teljesen más környezetben. Ez elsősorban a csapat belső dinamikájának köszönhető. Az elmúlt évben megtapasztaltuk, miért mondják sokan: a zenekar olyan, mint egy párkapcsolat… Csak ugye mi öten vagyunk! Hála Istennek, az ellentétek egyedi ízekké szelídülnek, vagy éppen sajátos vonásokká élesednek!
Milyen jövőt láttok magatok előtt, merre tendál a hazai zeneipar?
Nehéz megmondani… Ez a siker, amit a martonvásári Fülesbagoly döntőn elértünk felemelő és reménykeltő. Jóleső visszajelzés, hogy szeretett zenéink a szakmán belül is megértő fülekre találtak!
Szeretnénk, hogy minél több embert meg tudjunk szólítani a zenénkkel, viszont azt látjuk, hogy ez valahogy egyre nehezebbé válik profi management és komoly anyagi befektetések nélkül. Az élőzenét nehezebb vonzóvá tenni a rohanó világunkban. Részben ez talán azért is van, mert (és ez paradox módon pozitív dolog is) rengeteg zenekar van, ebből adódóan rengeteg egybeeső koncert. Az embernek választania kell, hogy melyik ujjába harapjon.
Meg tudnátok nevezni pozitív, vagy negatív trendeket, amelyeket mostanában tapasztaltatok?
Az egy tök király dolog, hogy az élőzene például a jazz zenekarokkal megtámogatott népszerű rap/trap előadóknak köszönhetően teret hódít, ellenben a ”hagyományos” zenekarok egyre kisebb figyelmet kapnak, persze ez alól is van kivétel. Örömteli dolognak tartjuk, hogy a népzene beemelése a könnyűzenébe napjainkban reneszánszát éli. Elképzelhető, hogy közvetve ezeken a zenéken keresztül olyanok is megismerkednek, vagy kapcsolódási pontot találnak rendkívül színes folklórunkkal, akik eddig idegenkedtek tőle. Továbbá az is megfigyelhető, hogyha egy este mondjuk van két élőzenei koncert, majd utána egy lemezlovász rakja a zenéket, arra sokszor többen kíváncsiak, mint a zenekarokra. Mit lehet erre mondani? A mi szempontunkból ez pozitívnak csak barokkos túlzással lenne nevezhető…
Szerintetek meg lehet élni ma a zenélésből?
Nagy elhivatottsággal és sok-sok kompromisszummal igen. (Vagy szerencsésnek vagy zseninek kell lenni!)
Mit gondoltok a zenészek hazai megítéléséről? Régen jobb volt a helyzet? Ha igen, szerintetek miért?
Csajozni még mindig lehet vele szóval van, ami nem változik. Zenélni vagány és kész.
Van-e jelöltetek, hogy kiből lehet/lehet-e egyáltalán valakiből magyar világsztár?
Szívből reméljük, hogy Kalodzsero! Ha nem ismeritek, járjatok utána!
Mi a véleményetek a tehetségkutatókról általában?
Volt már sok negatív élményünk és adódott egy-két pozitív is, de általánosságban sajnos úgy tapasztaltuk, hogy a valóban rászoruló, nagyon tehetséges, névvel, ezres követőtáborral és kapcsolatokkal még nem rendelkező zenekarok/zenészek helyett olyanok részesülnek támogatásban, akiknek ezek már adottak. Természetesen – hogy egy klasszikust idézzünk – respekt és tisztelet a kivételnek, mint például a Fülesbagoly, ahol évről évre felbukkanak nagyon friss és nagyon jó előadók, akik aztán az ott szerzett tapasztalatokat és adott esetben díjakat kamatoztatva fel tudnak lépni a következő lépcsőfokra. Mi is bízunk benne, hogy sikerül élnünk ezzel a lehetőséggel, ami megadatott nekünk!
Mi a véleményetek a zenei utánpótlásról?
Erős. Ha volna erről adat, hogy népességarányosan hány zenekar van az országban, akkor valószínűleg meglepően nagy számok adódnának. Sok a zenekar, sok a jó zenekar, nagyon nehéz érvényesülni ezen a telített piacon. A fociban rosszabb a helyzet…
Mi a véleményetek a fesztiválokról?
Általánosságban elmondhatjuk, szeretünk fesztiválra járni, bár most már jobban élveznénk, ha mi is a színpadról bulizhatnánk! Az álmok lassan, de biztosan valóra válnak, hiszen egyrészt egyik nyereményünk is hasonló természetű, illetve a hazai ”óriás fesztiválok” mellett bontakoznak kisebb, underground jellegű fesztiválok is, amelyeken a kevésbé ismert produkciók is belekóstolhatnak a fesztiválozásba. Hadd említsünk meg két ilyet (amelyeken velünk is lehet majd találkozni), hiszen ezen rendezvények nagyban színesítik a magyar könnyűzenei és kulturális világot: július 11-e és 13-a között kerül megrendezésre a Bazalt feszt, valamint augusztus 22-től 24-ig a ViláGomba feszten lehet levezetni a felesleges energiákat! Tényleg ajánljuk mindenkinek, aki egy kicsit kiszakadna a megszokott keretekből! Innen is nagy pacsi a srácoknak, akik ezt önerőből és nulla pénzből megszervezik, csak azért, hogy mások jól érezhessék magukat!
Mi a véleményetek a zenei klubéletről?
Egyelőre a budapesti helyzetekről tudunk bármit is mondani. Nem jó, de nem is tragikus. Ahogy korábban mondtuk, a kínálat óriási, a kereslet kevésbé. Reméljük lassan újra megtelnek a termek, pincék, nappalik!
Szerintetek mi lendíthetne a legnagyobbat a hazai könnyűzenei életen?
Talán kicsit kevésbé kéne taposni lefelé… Felfelé nyalhatunk, azon eddig kevesen sértődtek meg…
Viccen kívül, ha összefogva, egymást támogatva, mások sikerének örülve tudnánk a jövőbe pillantani, akkor valószínűleg egy idő után hunyorognunk kéne a fényétől!
Itt szeretnénk megemlíteni, hogy Martonvásáron mennyire fantasztikus élmény volt az, amikor az eredményhirdetésre várva, miközben a jól megérdemelt almalevünket szüpürtyöltük, egy rohadt jófej, spontán asztaltársaság kerekedett ki a különböző zenekarok tagjaiból! Nagyon-nagyon jó élmény volt, nagyon köszönjük nekik, reméljük még találkozunk velük, vagy akár közösen színpadra is állunk!
Köszönjük a beszélgetést.
2025. május 30. 07:16