A holnap hangjai – Abigél
A tizenegyedik sorozatához érkező ÖRÖM A ZENE Tehetségkutató 2018-2019. évadának döntőseit mutatjuk be a holnap hangjai rovatban. A sort az Abigél zenekarral folytatjuk, ők az ÉTER PLUSZ Tehetségkutatón érdemelték ki az októberi döntőn való szereplés lehetőségét.
Bemutatnátok röviden a zenekart?
2017 ősze óta zenélünk együtt, viszont ekkor még nem Abigél-ként működtünk. Benedek a már javában koncertező jazz zenekarába (Vár Be Q) keresett tagokat, így kerültünk a képbe. Egy klipforgatás utáni mulatozáskor viszont egymás után raktunk be olyan előadóktól dalokat, mint a Nirvana, Alice in Chains, de a Limp Bizkit-től az Iron Maiden-ig szinte mindent érintettünk. Itt született meg az ötlet, hogy csináljunk egy rockzenekart, így jött létre 2018 legelején az Abigél. Az első pár próba alkalmával össze is állt a dolog, mindannyiunknak bejött az elemi zúzás, semmi virtuózkodás, mindenki maximálisan beletette, amit tudott. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy mind tanult zenészek vagyunk (Bartók konzi, Zeneakadémia), de a grunge-punk-rock nyújtotta szabadság, és az energiák, amik ilyenkor felszabadulnak mindannyiunk szívügye. A név pedig Szabó Magda Abigéljére utal. Igaz Bebe fejéből pattant ki az ötlet, de mindannyiunkra nagy hatással volt a könyv, és a film is.
A zenekar tagjai Várallyay „Bebe” Benedek (ének, gitár), Ipolyi-Gáts Hunor (bass, vokál) és Milei Bálint (dob).
Van-e a zenekarnak kitűzött, megfogalmazott célja, vagy felvállalt üzenete?
Alapvetően a legfontosabb az, hogy élvezzük azt, amit csinálunk, ha ezzel pedig más embereknek is örömet tudunk okozni, akkor az egy nagyon jól eső érzés. Májusban volt egy éve, hogy először színpadra álltunk, most pedig egy olyan nyár elé nézünk, ahol egyelőre 10 bulink van lekötve, ami azért is félelmetes, mert tavaly ilyenkor egyetlen koncertünk volt. Úgy gondolom, hogy ez mindenképp egyfajta visszajelzés a közönség részéről, igyekszünk mindig a lehető legnagyobb energiával, átütően, de igényes formában játszani a rockzenét. Az őszinteség nagyon fontos, és ez lehet egy üzenete a zenekarnak. Senkinek sem szeretnénk megfelelni, akármilyen sablonosan hangzik, egyszerűen kiállunk hárman a színpadra, és kiengedjük azt, ami belülről jön.
Véleményetek szerint a ti zenekarotok miben egyedi… mi az, ami különlegessé tesz benneteket?
Az előbb említett őszinteség (egymással, és a közönséggel szemben is), illetve az, hogy nem szeretnénk túlgondolni a dolgainkat, viszont maximális tudatossággal igyekszünk folyamatosan előbbre jutni. Trióról van szó, így viszonylag gördülékeny az egymás közötti kommunikáció, ami szintén sokat segít.
Milyen jövőt láttok magatok előtt, merre tendál a hazai zeneipar?
Erre a típusú gitárzenére, de alapból a keményebb, metalosabb dolgokra is nagy az igény manapság. Sok, általunk kedvelt és barátunknak mondható magyar zenekar sorra adja a teltházas koncerteket, fesztiválokon játszanak stb. Szeretnénk mi is fenntartani a folyamatos érdeklődést, közben új anyagokkal előhozakodni. Kitartónak, de közben ihletettnek kell maradni, ami sokszor nem könnyű.
Meg tudnátok nevezni pozitív, vagy negatív trendeket, amelyeket mostanában tapasztaltatok?
Ha kategorizálni is lehet ezeket a dolgokat, akkor sem rugózunk azon, hogy esetleg az adott tényező az pozitív, vagy negatív. Mindenből ki lehet hozni a legpozitívabb dolgot. Sokszor halljuk, hogy a mai felgyorsult világban csak online létezik már zenehallgatás, és háttérbe szorult az élő, hangszeres zene. Mi pont azt látjuk, hogy sokakat érdekel egy koncert, meg lehet fogni az embereket, hogy ha őszinte, és hiteles a kiállás.
Szerintetek meg lehet élni ma a zenélésből?
Igen, bizonyos szinteken abszolút.
Mit gondoltok a zenészek hazai megítéléséről? Régen jobb volt a helyzet? Ha igen, szerintetek miért?
Olyan, hogy jobb, rosszabb, vagy könnyebb a helyzet, tulajdonképpen nincs. Mindig voltak, és lesznek is nehézségek, amik miatt az ember képes meg-megállni, adott esetben abbahagyni a zenélést, de ami működik, és jó, az előbb utóbb utat fog törni magának.
Van-e jelöltetek, hogy kiből lehet/lehet-e egyáltalán valakiből magyar világsztár?
Sokan megérdemelnék, ha szélesebb közönséghez jutna el a zenéjük, viszont nem szeretnénk kiemelni egyenként senkit sem.
Mi a véleményetek a tehetségkutatókról általában?
Mindegyik tehetségkutató (nem a kereskedelmi tv-k által kreált) egy lehetőség arra, hogy újra együtt legyünk, és játsszunk a színpadon. Sok másik zenekarral ismerkedhettünk meg, ha pedig támogatást, koncertlehetőséget is kapunk, akkor az mindenképp plusz öröm számunkra.
Mi a véleményetek a zenei utánpótlásról?
Sok barátunk, ismerősünk zenél, és lehetőség szerint követjük egymás munkáit, megnézzük egymás bulijait. Jó látni az összetartást, ami jelen van a friss zenekarok között is.
Mi a véleményetek a fesztiválokról?
Látogatni, és játszani is egy élmény, itthon pedig rengeteg fesztivál közül lehet válogatni.
Mi a véleményetek a zenei klubéletről?
Budapesten jó pár klub biztosít lehetőséget a koncerteknek, viszont „kitörni” a fővárosból nehezebb, annak ellenére, hogy kifejezetten sok vidéki klub működik, és látogatják őket rendszeresen zenekarok.
Szerintetek mi lendíthetne a legnagyobbat a hazai könnyűzenei életen?
A nyitottság, és az egymás zenéje, ötletei iránti érdeklődés. A hozzánk hasonló beállítottságú és zenét játszó zenekarok szcénája egy nagyon sokrétű, de masszív közösség, ahol számíthatunk egymásra. Fontos lenne, hogy ez megmaradjon ilyennek.
Köszönjük a beszélgetést.
2019. június 18. 15:45