A holnap hangjai – 1LIFE

A tizenegyedik sorozatához érkező ÖRÖM A ZENE Tehetségkutató 2018-2019. évadának döntőseit mutatjuk be a holnap hangjai rovatban. A sort a 1LIFE zenekarral folytatjuk, ők az AZTaQ tehetségkutatón érdemelték ki az októberi döntőn való szereplés lehetőségét. 

Bemutatnátok röviden a zenekart?

A 1LIFE 2015 őszén alakult Szolnokon. A zenekar tagjai Bajnai Marcell (ének, gitár, dalszövegek), Sárszegi Dávid (dob) és Jankó Marcell (basszusgitár). Mind a hárman szolnokiak vagyunk, és ha munka vagy tanulás miatt el is kerülnénk innen az elkövetkezendő években reméljük, hogy a zenekar mindig a városhoz kötni majd minket. Nagyon különböző stílusokból táplálkozunk külön-külön és ez a sokszínűség a saját zenénkben is megjelenik. Általában azt mondják, hogy a pop-rock műfaj az, amibe a leginkább besorolható a zenénk. Ezzel mi ki is egyezünk, hiszen, ha ez valóban így van, akkor remélhetőleg egy elég széles közönség számára érthető és élvezhető a zenénk.

Van-e a zenekarnak kitűzött, megfogalmazott célja, vagy felvállalt üzenete?

A kezdetek óta célunk az élőzene varázsának eljuttatása szélesebb körökbe, főleg a fiatalok számára. Szeretnénk, ha a vidéki klubokban és rendezvényeken újra az igényes élőzene dominálna. Azáltal, hogy igyekszünk egyszerre közérthető és minőségi produkciót létrehozni, reméljük, hogy a hozzánk hasonló fiatalok felfigyelnek az igazi értékeket képviselő zenekarokra. A zene mellett nagyon fontosnak tartjuk a dalszövegeket is. Szeretnénk, ha a dalinkkal nem csak szórakoztatnának, de gondolkodásra tudnánk késztetni a hallgatóinkat, olyan történeteket és üzeneteket adhatnánk át nekik, melyekkel azonosulni tudnak.

Milyen jövőt láttok magatok előtt, merre tendál a hazai zeneipar?

Zenekarként természetesen szeretnénk egyre többet és többet koncertezni, a dalainkat pedig minél nagyobb közönséghez eljuttatni. Sajnos vidéki bandaként halmozottan érzékeljük, hogy milyen nehéz a pálya elején egyről a kettőre jutni. A vidéki szervezők félve tekintenek a feltörekvő, fiatal együttesekre, nem akarnak kockáztatni. Ez részben érthető, hiszen nekik is élni kell valamiből, de úgy érezzük a legtöbb helyen sajnos nincs meg az a nyitottság az új arcok iránt, ami inspirálná, hajtaná előre a bandákat. Pár év alatt már megtanultuk, hogy kitartónak kell lenni és nem szabad feladni, ha estleg nem jön össze annyi buli amennyit szeretnénk. Még többet kell telefonálgatni, írogatni helyeknek és szervezőknek, valamint keresni kell az olyan lehetőségeket, mint amilyenek az Öröm A Zene tehetségkutatók is.

Szerintetek meg lehet élni ma a zenélésből?

A hazai nagy headliner-ek már valószínűleg meg tudnak élni a zenélésből (a külföldiekről nem is beszélve), de a legtöbb zenésznek muszáj több lábon állni, legyen szó más projektben való közreműködésről vagy polgári hivatásról. Számunkra egyelőre a zenekar megélhetésének a biztosítása a cél (kijönni nullára), nem a sajátunk, de természetesen reménykedünk benne, hogy egyszer eljön majd az az idő is. Zenekarként mi azt a megoldást választottuk, hogy a bevételeinket próbáljuk minél hatékonyabban visszaforgatni a produkcióba.

Mit gondoltok a zenészek hazai megítéléséről? Régen jobb volt a helyzet? Ha igen, szerintetek miért?

Zenésznek lenni a klasszikus értelembe véve mindig is menő volt. Nem is a zenészek megítélése az, ami változott, sokkal inkább maga az élőzenéhez való hozzáállás. Egyre kevesebb ember jár koncertre miközben a vidéki városokban sorra nyílnak az olyan szórakozó helyek, amelyek dj-kkel és gazdaságosan kivitelezhető egymikrofonos előadókkal minden hétvégén teltházzal üzemelnek.

Van-e jelöltetek, hogy kiből lehet/lehet-e egyáltalán valakiből magyar világsztár?

Az utóbbi években nagyon jó látni azt, hogy egyre több magyar zenekar igyekszik külföldön is karriert építeni. Vannak, akik saját zsebből vagy pályázati támogatással, saját szervezéssel vágnak neki és járják az európai nagyvárosok klubjait, és vannak néhányan, akik már külföldi booking cégekhez is szerződtek. Ez remélhetőleg sok zenekarnak ad majd ösztönzést és reményt arra, hogy a magyar zenekaroknak igenis van létjogosultságuk a külföldi piacon. Nem kell feltétlenül klasszikus értelemben vett világsztárkarrierekről beszélni, az is óriási eredmény lenne, ha nem kellene meglepődnünk azon, hogy magyar zenekarok is játszanak a nagyobb külföldi fesztiválokon, klubokban. Szerencsére ez egyre többeknek sikerül és rengetegen vannak, akik szintén megérdemelnének hasonló lehetőségeket.

Mi a véleményetek a tehetségkutatókról általában?

A tehetségkutatókat szeretjük, a valóságshow-kat nem. Sajnos a legtöbb ember a tehetségkutató szó hallatán a kereskedelmi tévék műsoraira asszociál, ahol nem feltétlen a tehetség felkutatása és bemutatása az elsődleges cél, sokkal inkábba a minél nagyobb bevétel megszerzés. Az igazi tehetségkutatók nem csak felkutatják, de gondozzák is a tehetséget, ebben az Öröm A Zene élen jár. Ezt saját tapasztalat alapján mondhatjuk, hiszen a sorozat egyik állomásán hallottunk először a Gitármánia Zenei és Továbbképző Táborról, ahol rengeteget tanultunk, és melynek immár negyedik éve visszajáró vendégei vagyunk.

Mi a véleményetek a zenei utánpótlásról?

Mind a hárman lelkesen követjük a hazai és a külföldi zenei palettát. Vadászunk a friss zenekarokra és a próbáink első fele általában azzal telik, hogy mutogatjuk egymásnak, ki milyen új előadót vagy dalt talált a héten. Nagyon erős az utánpótlás és hatalmas a verseny az ifjú titánok között. Fel kell kötni a gatyát, ha valaki komolyan bele akar vágni a zenélésbe és sikeres akar lenni.

Mi a véleményetek a fesztiválokról?

A fesztiválok azok az események, ahol egy fiatal banda a leghatékonyabban tudja növelni a rajongóbázisát, illetve valódi visszajelzést kaphat a közönségtől. A fesztiválközönség a legkíméletlenebb kritikus. Ha valakinek nem jön be egy produkció azonnal tovább áll, hiszen rengeteg a párhuzamos program és amúgy is drága volt a jegy. Tény viszont, hogy bár fesztiválnagyhatalom vagyunk, egy kezdő zenekar nagyon nehezen tud bekerülni a lineup-ba. Szerencsére egyre több fesztivál indít például olyan szavazós játékokat, ahol esélyt kaphatnak az új arcok is. Mi is így kerültünk be az idei EastFest programjába, ami egy hatalmas élmény volt számunkra.

Köszönjük a beszélgetést.


2019. szeptember 9. 13:03