A holnap hangjai – Zajnal

A tizenkettedik sorozatához érkező ÖRÖM A ZENE Tehetségkutató 2019-2020. évadának döntőseit mutatjuk be a holnap hangjai rovatban. A sort a Zajnal zenekarral folytatjuk, ők a Fülesbagoly Budapest tehetségkutatón érdemelték ki az októberi döntőn való szereplés lehetőségét. 

Bemutatnátok röviden a zenekart?

Öt éve indultunk furulya-citera duóként, négy éve működünk, cajonnal és basszusgitárral kiegészülve, zenekarként. A zenénket akárhányszor elkezdjük magyarázni, mindig azt a kérdést kapjuk vissza, hogy "akkor ez az amit kénytelen leszek meghallgatni, hogy értsem?". És igen. Mi designer folknak hívjuk, egy halom urbánus zenei hatást ütköztetünk egymással, különösebb cél nélkül, persze a félig-meddig népi hangszerelésünkkel.

Van-e a zenekarnak kitűzött, megfogalmazott célja, vagy felvállalt üzenete?

Leginkább kompromisszummentes zenét szeretnénk játszani - pusztán a véletlen műve, hogy erre népi hangszereket is használunk, de ha már így esett, nem bánnánk, hogyha ebből hosszabb távú trend lenne itthon.

Véleményetek szerint a ti zenekarotok miben egyedi... mi az, ami különlegessé tesz benneteket?

Nem a népzene felől kanyarodunk a kortárs felé, és nem is viszont: úgy adódott, hogy népi és urbánus hatások mindig párhuzamosan voltak jelen az életünkben, így a zenénk sem keresgélés, hanem lenyomat.

Milyen jövőt láttok magatok előtt, merre tendál a hazai zeneipar?

A táncházmozgalom újjáéledésével párhuzamosan azt látjuk, hogy a kortárs könnyűzenébe is egyre több, mélyebb és minőségibb népzene, népzenei elem folyik át, az érdeklődés és nyitottság is határozottan nő - a saját zenénket is az e jelenség mögött álló folyamatok szülték, egyre inkább látjuk a terünket.

Meg tudnátok nevezni pozitív, vagy negatív trendeket, amelyeket mostanában tapasztaltatok?

A fentieken túl, például, országos televíziós és rádiós támogatás nélkül is lehet már hatékonyan közönséget, közösséget építeni. Persze baromi nagy kihívás, de nagyon jó lehetőség egyben.

Szerintetek meg lehet élni ma a zenélésből?

Szerencsére több pozitív példáról is tudunk (iamyank, AMB, Szlama Laci, stb.), szóval nyilván nem lehetetlen. De rajtuk is az látszik, hogy elkerülhetetlen, hogy az ember több lábon álljon, tehát az előadóművészet mellé nem árt menedzserkedni, hangtechnikusként dolgozni, tanítani, stb.

Mit gondoltok a zenészek hazai megítéléséről? Régen jobb volt a helyzet? Ha igen, szerintetek miért?

Ahogyan mi látjuk, itthon a zenélés egyáltalán nincsen munkaként elismerve. Leginkább talán azért, mert a legtöbben élvezzük.

Van-e jelöltetek, hogy kiből lehet/lehet-e egyáltalán valakiből magyar világsztár?

A közösségi média platformok folyamatos szaporodását, egyre komolyabb pörgését elnézve a lehetőség többek számára adott, mint valaha. Ráadásul rengeteg hazai produkció működik világszínvonalon - jelöltet mégsem állítanánk, az kívül esik a kompetenciánkon.

Mi a véleményetek a tehetségkutatókról általában?

Nem csak az általuk nyújtott publicitás lehet nagy lökés egy zenekarnak, de szimplán a visszaigazolás is, hogy egy sokat látott zsűri szerint van értelme egy produkciónak, nagyon sokat jelenthet. Ez nyílván személyes élmény - szeretjük a tehetségkutatókat.

Mi a véleményetek a zenei utánpótlásról?

Mindannyian rengeteg tehetséges zenésszel vagyunk körülvéve, nem aggódunk.

Mi a véleményetek a fesztiválokról?

Kíváncsian figyeljük, ahogyan a jelenlegi járványhelyzet miatt elmaradt országos fesztiválok árnyékából kisebb lokális közösségek rendezvényei bukkannak elő sorra - mindig szerettük ezeket a friss bulikat, a fesztiválokról általánosságban nem tennénk semmilyen kijelentést.

Mi a véleményetek a zenei klubéletről?

A klubokat a zenei és kulturális közösségépítés legfontosabb helyszínének tartjuk, ezért is szomorít el a feltörekvő hangszeres produkciókat befogadó helyek sorozatos bezárása.

Szerintetek mi lendíthetne a legnagyobbat a hazai könnyűzenei életen?

Megfizethető, havidíjas próbaterem-komplexumok, valamint egy olyan átlagos életszínvonal, ami bárki számára lehetővé teszi ezen havidíjak, illetve párezres koncertbelépők rendszeres, könnyed kicsengetését.

Köszönjük a beszélgetést.


2020. augusztus 29. 19:33