A holnap hangjai – Kétszemközt

A tizenkettedik sorozatához érkező ÖRÖM A ZENE Tehetségkutató 2019-2020. évadának döntőseit mutatjuk be a holnap hangjai rovatban. A sort a Kétszemközt zenekarral folytatjuk, ők a törökszentmiklósi AztaQ tehetségkutatón érdemelték ki az októberi döntőn való szereplés lehetőségét. 

Bemutatnátok röviden a zenekart?

Akár egy rossz vicc is lehetne amikor a punk, a rocker és a metál arc találkozik egy alteros sráccal és együtt kezdenek alkotni, mert négy egészen különböző ember talált egymásra a zenekarban.
De persze ennyire egyszerűen tagi és zenekari szinten sem tudjuk és szeretjük bekategorizálni magunkat.
Szabó Bálint Gábor (punk, és klasszikus zene) a zenekar legfrissebb tagja aki 1 éve vette át a stafétát basszusgitár fronton. Udvardi Gábor (metál és minden más) másfél éve üti velünk a dobokat, Molnár Balázs (a rocker) pedig 2 éve szólógitározik már a bandában.
Móricz Bálint (találjátok ki) énekes-gitáros 3 éve alapította a zenekart Győrben.

Van-e a zenekarnak kitűzött, megfogalmazott célja, vagy felvállalt üzenete?

Minden koncerttel adni szeretnénk valamit a hallgatóságnak, felszabadulást, megkönnyebbülést, valami féle katarzist.

Véleményetek szerint a ti zenekarotok miben egyedi... mi az, ami különlegessé tesz benneteket?

A bandán belüli zenei sokféleségnek egy olyan kohézióját próbáljuk eltalálni amiben mind a négyen megtaláljuk önmagunkat, ez talán egy új színt vihet a magyar alternatív rockzene világába.

Milyen jövőt láttok magatok előtt, merre tendál a hazai zeneipar?

Abszolút bizakodóak vagyunk, egyre több lehetőséget kapunk megmutatni magunkat.

Meg tudnátok nevezni pozitív, vagy negatív trendeket, amelyeket mostanában tapasztaltatok?

Ha konkrétan a vírushelyzetre gondolunk, akkor ez egy kétélű dolog. A nagy produkcióknak (szándékosan nem zenekart írunk, mert mindig van a háttérben egy jóval nagyobb stáb) nyilvánvalóan teljes mértékben bukó a dolog, a stábnak főleg. De a feltörekvő zenekaroknak akik nem ebből élnek, ez egy lehetőség. Egyszerűen nem tudnak annyi felé szakadni az ismert zenekarok, hogy mindenhova jusson belőlük, így ha az embernek van kapcsolata, és itt nem kell nagy dolgokra gondolni, akkor sok helyre eljuthat. Egyszerű példa, a héten pont így jutottunk el Terénybe az EcoPunk fesztiválra a Rekamié zenekar segítségével.

Szerintetek meg lehet élni ma a zenélésből?

Abszolut értékben igen. (tehát ha a költségeidet beszorzod mínusz eggyel)

Mit gondoltok a zenészek hazai megítéléséről? Régen jobb volt a helyzet? Ha igen, szerintetek miért?

Akinek van mondanivalója, közlendője, meg tud vele érinteni embereket, annak jó, az szerencsés. Kb. ennyi, és ennyi volt régen is. Egy zenészt meg jó értelemben véve ne érdekeljen, hogy mit mond a közönsége (Henry Ford és a gyorsabb lovak esete), a zenekarnak kell jól működnie és megoldania a saját feladatait. Ez volna a kicsit kitérő válaszunk.

Van-e jelöltetek, hogy kiből lehet/lehet-e egyáltalán valakiből magyar világsztár?

A Torrente című remekmű Spanyolországon kívül egyedül Magyarországon lett sikeres. Valahogy más a magyar néplélek, mint a globális. Úgy gondoljuk, hogy egy önmagát őszintén előadó magyar zenekar eleve sikertelenségre van utalva a globális popzenei életben. Lehet csinálni USA majmoló produkciókat, csak minek. Rétegzenében persze abszolút helye van a magyar zenészeknek és biztosak vagyunk benne, hogy ott is vannak.

Mi a véleményetek a tehetségkutatókról általában?

Nagyon pozitív élményeink vannak! Nem csak abból a nyilvánvaló okból fakadóan, amiért most ez az interjú készül. Egyrészt ugye már csak azért is megéri elmenni ilyen helyekre mert olyan elismert zenészekkel találkozhat az ember a zsűri személyében, akikkel feltörekvő zenekarként máshol nem. És minden esetben amiket hallottunk építő jellegű kritikákat a saját és más zenekarok számára, úgy éreztük, hogy a kimondott dolgok teljes mértékben ülnek, és egyeznek azokkal a dolgokkal amiket mi is érzünk, és nagyon jó megerősítést, útmutatást adnak a továbbiakhoz.

Mi a véleményetek a zenei utánpótlásról?

A zenekar tagjaiból kettő összesen öt utódot nevel, úgyhogy rajta vagyunk, köszönjük! Viccet félretéve láthattuk vasárnap, hogy minden rendben.

Mi a véleményetek a fesztiválokról?

Mindegyiknek van egy íve. Ismeretlen, van egy tök jó íze, kezdi kiforrni magát, aztán kicsit a fogyasztói társadalom a magáévá teszi, és már nem lesz ugyanolyan, de azért megmarad a fajtajellege. Imádjuk mindet, na jó van olyan azért amit nem, de szerencsére sehova sem kötelező elmenni.

Mi a véleményetek a zenei klubéletről?

Nehéz bekerülni egy-egy jobb klubba játszani, nyilván azért ez nem véletlenül van így. Ami kicsit fájdalmas volt számunkra például, hogy helyi előzenekarként nem tudsz bekerülni klubokba, ha nincs sok jó ismerősöd. Minden nagy csapat felkarol egy előzenekart és velük turnézza körbe az országot. Nyilván ez így sokkal jobban szervezhető dolog, értjük hogy miért van így, csak emiatt a jobb győri helyekre képtelenek voltunk eddig bejutni, mert nekik jobban megérte nagy nevet hívni, ott meg jött a fix előzenekar. Így hát aztán mentünk ahova tudtunk. Csoda helyekre jutottunk el, összekovácsolódott a zenekar, megszoktuk a színpadot, mindenhol találkoztunk néhány lelkes emberrel, akik aztán ahogy tudnak segítenek nekünk. Lehet jól is van ez így (:

Szerintetek mi lendíthetne a legnagyobbat a hazai könnyűzenei életen?

Nehéz ezt megmondani, minden terület nyilván máshogyan működik, mindenhol más lehet a jó megoldás. Vannak helyek akik ha el akarunk menni fellépni hozzájuk azt mondják, hogy jó, de fizessük ki a hangosítást. Nem nagy összegekről van szó, de ez akkor is nonszensz. Mondjuk ezt lehetne támogatni.

Köszönjük a beszélgetést.


2020. szeptember 2. 15:16