A holnap hangjai - Feed The Mogul

A tizenkettedik sorozatához érkező ÖRÖM A ZENE Tehetségkutató 2019-2020. évadának döntőseit mutatjuk be a holnap hangjai rovatban. A sort a Feed The Mogul zenekarral folytatjuk, ők a XXIII. Légárdi Antal Tehetségkutatón érdemelték ki az októberi döntőn való szereplés lehetőségét.

Bemutatnátok röviden a zenekart?

2017-ben kezdtünk el próbálni ezzel a formációval, de azelőtt mindenkivel játszottam már. Andrissal a legtöbbet, illetve Borssal és Atival pedig együtt is laktam régen. Grunge-punk-stoner rockot játszunk, sludge-nak is hívható. Valójában csak terápiás, őszinte rockmuzsika, angolul.

A felállás:
Ipolyi-Gáts Hunor – ének, gitár
Kiss Bors Máté – bass, vokál
Áldott Andris – gitár, vokál
Miricz Attila – dob, sakál

Van-e a zenekarnak kitűzött, megfogalmazott célja, vagy felvállalt üzenete?

Az üzenet változó dalonként: „túl sok az erőszak”, „ne a pénzért küzdj” stb. Ami jellemző ránk, és sokat beszélünk róla, az az, hogy olyanok vagyunk mint egy kis család. Lehet, hogy a zene őrült, vagy kemény, de mi békések vagyunk. A zenével le tudjuk vezetni az esetleges fölösleges/negatív energiákat. Ezt szeretnénk megtartani.

Véleményetek szerint a ti zenekarotok miben egyedi... mi az, ami különlegessé tesz benneteket?

Talán részben pont ez, amit az előző válaszban mondtam. Az emberek, akik alkotják. Együtt zúzunk, mert jó együtt zúzni. Ugyanakkor zeneileg képzett társaság vagyunk, így egy kis kísérletezésnek is van tere.

Milyen jövőt láttok magatok előtt, merre tendál a hazai zeneipar?

Szerintem egy hatalmas kísérlet vagyunk mindannyian sok szempontból. Nem csak itthon, de itthon különösen más volt a fiatalsága még az előző generációnak. Az internet megjelenéséről ne is beszéljünk. Nem lehet tudni merre tart mindez, így a zeneipar jövőjét sem lehet tisztán látni. Annyi fix, hogy vagy így – vagy úgy, de mi művelni fogjuk ezt, amíg van bennünk hang.

Meg tudnátok nevezni pozitív, vagy negatív trendeket, amelyeket mostanában tapasztaltatok?

Minősíteni nem szeretnénk, de például a social media trendjében egyikünk sincs jelen. Az instagram, facebook, és a hasonló felületeken való influencerkedés távol áll mindannyiunktól. Abban megegyeztünk, hogy kerüljük az üres posztokat, és az eleinte nem létező közönségünknek szánt bohóckodást. Ha ez nincs, nagyobb teret kap a zene. Majd ha zene által lesz kihez beszélni, akkor szerephez jut ez is. Addigis csak a „kötelező” szinten kommunikálunk.

Szerintetek meg lehet élni ma a zenélésből?

Meg, csak eleinte bele kell fektetni időt, energiát, pénzt. Plusz van amilyen felállással, műfajjal könnyebb keresni. Ha például egy zenekar mások számait játssza, rögtön több „haknija” is lesz, jó pénzért, hálás közönség előtt. Ha valaki sajátot akar befuttatni, arra ki kell építeni az igényt, így ez egy befektetés. Amikor ilyenbe vág bele az ember, jobb, hogyha fel van készülve, hogy egy ideig még nem keres.

Mit gondoltok a zenészek hazai megítéléséről? Régen jobb volt a helyzet? Ha igen, szerintetek miért?

Nem gondolom, hogy jobb lett volna, hisz más volt sok minden, de ha igen akkor is mindegy. A nagy kérdés, hogy mi van most? A jelent is elég nehéz átlátni.

Van-e jelöltetek, hogy kiből lehet/lehet-e egyáltalán valakiből magyar világsztár?

Belőlünk, nyilván. (hehe) Viccet félretéve rendkívül sok tehetséges zenész van, akiknek csak a töredéke potenciális sztár. Hogy VILÁGsztár meg kiből lehet? Itthonról? Angolul? Ha az internetes berobbanást nem számoljuk, – ami nyilván kiszámíthatatlan – a szó klasszikus értelmében nem látok rá sok esélyt, hogy bárkiből. Aki pedig az egyéniségét megőrizve így is ki tud tűnni, azt úgysem állíthatta volna meg semmi. Szerintem itthon a legtöbbeknek a világsztárság nem is cél, csak hadd játsszák amit akarnak, és ha megélnek belőle, annál jobb.

Mi a véleményetek a tehetségkutatókról általában?

Mindannyian voltunk már sok ilyen rendezvényen, számos formációval. Jó, hogy van lehetőség kitűnni annak, aki ki tud. Sokan kerülik ezt a lépcsőfokot, de meg kell tanulni kiaknázni a lehetőségeket, és ebben nagy segítség tud lenni egy tehetségkutató. Nem hátrány, ha szem elé kerül a banda, és itt erre is meg van a lehetőség, emellett sokszínű támogatást is lehet nyerni.

Mi a véleményetek a zenei utánpótlásról?

Vannak ígéretes titánok. Vannak, akik csak a bulizás miatt muzsikálnak. Mindenki más indíttatásból kezd el zenével foglalkozni. Szerintem ez mindig is így volt. A trash, a trap láthatóan nagyot fut, ami egyértelműen másik végénél fogja meg a „zenélést”, mint például mi. Színes a szakma nagyon, és egyre egyszerűbb zenét felvenni. Már nem feltétlen kell stúdióba vonulni, vagy egyáltalán albumot kiadni, hogy az ember robbantson. Ennek megvan a szépsége. Végtelen sok jó zene van, és ennél már csak több lesz. Ráadásul mindenki beletrafálhat, úgyhogy bíztatok mindenkit, hogy kezdjen el zenélni.

Mi a véleményetek a fesztiválokról?

Jó, hogy vannak, kár, hogy ilyen drága a sör. (haha) De komolyra fordítva a szót tényleg imádjuk őket! Fain, hogy egy ilyen kis országban ennyi lehetőség van nyáron a fiataloknak! Már csak az év többi részéről kell gondoskodni. ;)

Mi a véleményetek a zenei klubéletről?

Fájó seb. Lassan ritkaság lesz az élőzenés klub. Átveszi a helyüket a romkocsma-diszkó vonulat, ahol „nem zavar az élő zene”, ellenben egyre nagyon teret kapnak az esküvői DJ-k.

Szerintetek mi lendíthetne a legnagyobbat a hazai könnyűzenei életen?

Ha az országot kampányszerűen megbombáznák a fiatal magyar zenekarokkal. Sok banda réteget képvisel. Viszont nyilván senki nem is tudja, hogy benne van egy adott rétegben, amíg nem tapasztalja meg. Ne csak ugyanazt a popot adjuk el nekik új bőrbe bújtatva – ennél színesebb a zenei világ!

Köszönjük a beszélgetést.


2020. szeptember 15. 10:02